Kettős elmozdulási reakció meghatározása és példák
Tartalom
- Főbb elvihetők: kettős elmozdulás
- Alternatív feltételek
- Kettős elmozdulási reakció példák
- Hogyan lehet felismerni a kettős elmozdulás reakcióját
- A kettős elmozdulási reakciók típusai
- Források
A kettős helyettesítési reakció olyan típusú reakció, amelyben két reagens ionokat cserélve két új vegyületet képez. A kettős helyettesítési reakciók általában csapadékként képződő termék képződését eredményezik.
A kettős elmozdulás reakciói a következők:
AB + CD → AD + CB
Főbb elvihetők: kettős elmozdulás
- A kettős helyettesítési reakció egyfajta kémiai reakció, amelyben a reagens ionjai helyet cserélnek, és új termékeket képeznek.
- Általában a kettős elmozdulás reakciója csapadékképződést eredményez.
- A reagensek kémiai kötései lehetnek kovalensek vagy ionosak.
- A kettős helyettesítési reakciót kettős helyettesítési reakciónak, sómetatézis reakciónak vagy kettős bomlásnak is nevezik.
A reakció leggyakrabban az ionos vegyületek között megy végbe, bár technikailag a kémiai fajok között kialakult kötések lehetnek ionosak vagy kovalensek. A savak vagy bázisok szintén részt vesznek a kettős elmozdulás reakcióiban. A termékvegyületekben képződött kötések azonos típusúak, mint a reaktáns molekulákban. Az ilyen típusú reakcióhoz általában oldószer a víz.
Alternatív feltételek
A kettős helyettesítési reakció sómetatézis reakciónak, kettős helyettesítési reakciónak, cserének vagy néha a kettős bomlási reakció, bár ezt a kifejezést akkor alkalmazzák, amikor egy vagy több reagens nem oldódik fel az oldószerben.
Kettős elmozdulási reakció példák
Az ezüst-nitrát és a nátrium-klorid reakciója kettős helyettesítési reakció. Az ezüst a nitrit-ionját a nátrium-klorid-ionra cseréli, ezáltal a nátrium felveszi a nitrát-aniont.
AgNO3 + NaCl → AgCl + NaNO3
Itt van egy másik példa:
BaCl2(aq) + Na2ÍGY4(aq) → BaSO4(s) + 2 NaCl (aq)
Hogyan lehet felismerni a kettős elmozdulás reakcióját
A kettős elmozdulási reakció azonosításának legegyszerűbb módja annak ellenőrzése, hogy a kationok kicserélték-e anionokat vagy sem. Egy másik nyom, ha az anyag állapotát megemlítjük, a vizes reagensek keresése és egy szilárd termék képződése (mivel a reakció általában csapadékot eredményez).
A kettős elmozdulási reakciók típusai
A kettős helyettesítési reakciók több kategóriába sorolhatók, ideértve az ellenioncserét, az alkilezést, a semlegesítést, a sav-karbonát reakciókat, a vizes metatézist kicsapással (kicsapási reakciók) és a vizes metatézist a kettős bomlással (kettős bomlási reakciók). A kémiai osztályokban leggyakrabban előforduló két típus a kicsapódási és a semlegesítési reakció.
Két vizes ionos vegyület kicsapási reakciója új oldhatatlan ionos vegyületet képez. Íme egy példa az ólom (II) -nitrát és a kálium-jodid reakciójára (oldható) kálium-nitrát és (oldhatatlan) ólom-jodid képződésére.
Pb (NO3)2(aq) + 2 KI (aq) → 2 KNO3(aq) + PbI2s
Az ólom-jodid képezi az úgynevezett csapadékot, míg az oldószert (víz) és az oldható reagenseket és termékeket felülúszóként vagy felülúszóként nevezzük. A csapadék képződése a reakciót előre irányítja, amint a termék elhagyja az oldatot.
A semlegesítési reakciók kettős helyettesítési reakciók a savak és bázisok között. Ha az oldószer víz, egy semlegesítési reakció során általában ionos vegyületet-sót kapunk. Ez a fajta reakció előre halad, ha a reagensek közül legalább az egyik erős sav vagy erős bázis. Az ecet és a szódabikarbóna reakciója a klasszikus szódabikarbónás vulkánban egy példa a semlegesítési reakcióra. Ez a sajátos reakció ezután egy gáz (szén-dioxid) felszabadulását eredményezi, amely felelős az így keletkező szénsavért. A kezdeti semlegesítési reakció:
NaHCO3 + CH3COOH (aq) → H2CO3 + NaCH3TURBÉKOL
Észre fogja venni, hogy a kationok kicserélték az anionokat, de a vegyületek megírásának módja kissé bonyolultabb észrevenni az anioncserét. A reakció kettős elmozdulásként történő azonosításának kulcsa az anionok atomjainak megvizsgálása és összehasonlítása a reakció mindkét oldalán.
Források
- Dilworth, J. R.; Hussain, W .; Hutson, A. J .; Jones, C. J .; Mcquillan, F. S. (1997). - Tetrahalo-oxorhenát-anionok. Szervetlen szintézisek, vol. 31., 257–262. doi: 10.1002 / 9780470132623.ch42
- IUPAC. Kémiai terminológia összefoglalója (2. kiadás) (az "Aranykönyv"). (1997).
- Március, Jerry (1985). Haladó szerves kémia: reakciók, mechanizmusok és felépítés (3. kiadás). New York: Wiley. ISBN 0-471-85472-7.
- Myers, Richard (2009). A kémia alapjai. Greenwood Publishing Group. ISBN 978-0-313-31664-7.